A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány

szerint a világ jelenlegi élelmezési rendszerének számos negatív
hatása van: nagy mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz,
felemészti az ivóvízkészleteket és szennyezi a környezetet a túlzott
nitrogén- és foszforhasználattal - írja a BBC hírportálja.

    Mivel 2010 és 2050 között várhatóan növekedni fog a bolygó
lakossága és az emberek jövedelme, ezért ezek a negatív hatások
50-90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a bolygó
"teherbíró-képességén", hacsak az emberiség nem teszi meg a
szükséges intézkedéseket - írták a tudósok.

    Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek veszélyét
nem lehet csupán egyetlen változtatással elhárítani, a három
kulcslépést együtt kell megtenni.

    A tanulmány vezető szerzője, Marco Springmann szerint az egyik
ilyen kulcslépés a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban
szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítása lenne.

    "Van, aki mediterránnak hívja, mi flexitáriánusnak. A húsok
közül csak a halat fogyasztó, a tojást és tejterméket megengedő
vegetáriánus és a szigorúan növényi vegán idéták helyett mi a
legkonzervatívabb, húst is tartalmazú étrendet válaszottuk, de ebben
is csak hetente egyszer szerepel vörös hús" - mondta a tudós.

    Amennyiben az emberiség erre az étrendre térne át, azzal több
mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott
üvegházhatású gázok mennyisége.

    A kutatók szerint a mezőgazdasági termelést is át kellene
alakítani. Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos
növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és
trágyafelhasználás.

    A tanulmány szerint az élelmiszerhulladék felére csökkentésével
további 16 százalékkal lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság
környezetre ártalmas hatásait.

    "Egy tízmilliárdos népesség etetése nem lehetetlen dolog,
amennyiben megváltoztatjuk az étkezési és élelmiszertermelési
szokásainkat" - mondta Johan Rockström, a potsdami Klímakutató
Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

Forrás MTI 2018. október 11