Halhatatlanok. 15. rész Issekutz Béla (farmakológus)

Issekutz Béla (farmakológus)

Halhatatlanok „Akik tudásukkal örökre nyomot hagytak az orvostudomány történetében.”

Vannak tudósok, akik egyetlen nagy felfedezésükkel írják be nevüket a történelembe. Mások azonban ennél is többet tesznek: iskolát teremtenek, tanítványokat nevelnek, új kutatási irányokat indítanak el, és olyan tudományos műhelyt építenek, amely még évtizedekkel később is meghatározza egy ország orvostudományát.Issekutz Béla ilyen ember volt.Nevét talán kevesebben ismerik, mint néhány híresebb kortársáét, mégis joggal nevezik a modern magyar kísérletes farmakológia egyik megalapítójának. Nemcsak kiváló kutatóként alkotott maradandót, hanem olyan tudósokat segített pályájuk elején, akik később világhírűvé váltak.

Szeged orvostudományi hírnevének kialakulásában az ő szerepe felbecsülhetetlen volt.

A tudomány szolgálatába állított élet

1886.január 31-én született Kőhalmon. Orvosi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ahol már hallgatóként kitűnt szorgalmával és kutatói érdeklődésével. Nem elégedett meg azzal, hogy elsajátítsa az orvostudomány ismereteit – azt akarta megérteni, miként hatnak a gyógyszerek az emberi szervezetre, és hogyan lehet ezeket a hatásokat a betegek javára fordítani.Fiatal kutatóként gyorsan haladt előre a tudományos ranglétrán. Már harmincéves kora előtt egyetemi oktató volt, munkáját pedig kollégái kivételes tehetségként ismerték el.

Szeged és egy tudományos műhely születése

Amikor a kolozsvári egyetem 1921-ben Szegedre költözött, is vele érkezett.

Az új egyetemen ő szervezte meg a Gyógyszertani Intézetet, amelynek első igazgatója lett.

Ez nem csupán egy új tanszék létrehozását jelentette.

Egy olyan kutatóközpont született, amely később a magyar gyógyszerkutatás egyik legfontosabb műhelyévé vált.

Az intézet falai között új gyógyszerek vizsgálata, korszerű kutatási módszerek bevezetése és magas színvonalú oktatás folyt.

A tehetségek felismerője

Egy nagy tudóst nemcsak saját eredményei tesznek naggyá.Hanem az is, hogy felismeri mások tehetségét.Issekutz Béla ebben is kivételes volt.Fontos szerepet játszott abban, hogy Szent-Györgyi Albert elfogadta a szegedi egyetem meghívását, és ő hívta haza Jancsó Miklós-t is, biztosítva számára a korszerű kutatólaboratórium feltételeit. Ezek a döntések később egész generációk tudományos munkájára hatottak.Kutató, aki a gyógyítást szolgáltaIssekutz Béla kutatásai elsősorban a gyógyszerek hatásmechanizmusára irányultak. Munkatársaival részt vett több új gyógyszer fejlesztésében és bevezetésében, vizsgálta az inzulin működését, a hormonok és görcsoldó szerek hatásait, valamint olyan módszereket dolgozott ki, amelyek hosszú időn át meghatározták a gyógyszerkutatást Magyarországon.

Számára a kutatás nem öncél volt.Mindig azt kereste, miként lehet a laboratóriumban megszülető eredményeket a betegek javára fordítani.

A tanár, akire emlékeznek

Tanítványai nemcsak kiváló tudósként, hanem emberséges professzorként is emlékeztek rá.

Elvárta a pontosságot, a fegyelmet és az alapos munkát, de ugyanakkor bátorította a fiatal kutatókat arra, hogy merjenek kérdezni és új utakat keresni.Hitte, hogy a tudomány fejlődése nem egyetlen ember munkája, hanem egymást követő nemzedékek közös alkotása.ElismerésekKimagasló tudományos munkásságát számos hazai kitüntetéssel ismerték el.1952-ben Kossuth-díjat kapott, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, rektorként és tanszékvezetőként is meghatározó szerepet vállalt a magyar orvosképzés fejlesztésében. Életének utolsó éveiben is aktívan dolgozott, és kilencvenhárom éves koráig a tudomány szolgálatában maradt.

Miért halhatatlan?

Issekutz Béla nem csupán gyógyszereket kutatott.

Intézetet épített.

Iskolát teremtett.

Tanítványokat nevelt.

Az ő munkájának köszönhetően Szeged a 20. század egyik legjelentősebb orvostudományi központjává válhatott.

Az általa elindított tudományos szemlélet ma is tovább él az egyetemi kutatólaboratóriumokban és az orvosképzésben.

Gondolat a jövőnek

"A legnagyobb tudósok nemcsak felfedezéseket hagynak maguk után, hanem embereket is, akik továbbviszik munkájukat.

Az igazi örökség nem csupán a könyvek lapjain él, hanem azok gondolkodásában, akiket sikerült inspirálni."

Fotó forrása:https://hu.wikipedia.org/wiki/Issekutz_B%C3%A9la_(farmakol%C3%B3gus)

https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/

Népszerű cikkek

Legfrissebb cikkek

Halhatatlanok. 15. rész Issekutz Béla (farmakológus)

EgészségVilága cikkajánló